Lássuk hazánk lófajtáit:
-Girdán
-Magyar Sportló
-Kisbéri félvér
-Shagya arab
-Lipicai
-Furioso-north star avagy Mezőhegyesi félvér
Gidrán
|
Gidran II-4 tenyészmén
|
|
Magyarországi Mezőhegyesi Méntelepen tenyésztették ki
1816-ban, az Arabian fajta egyik egyedével (Siglavy Gidran).
1817-ben ez a gesztenyepej/pej színű csődör 6 csikót nemzett
arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kancákkal.
Később ezek a csikók Mezőhegyesre kerültek, és ott a fajta
alapítói lettek. 1820-ban a megszületett Gidran II., ő lett a fajta
alapítója.
Gidran fajta kitűnik a FEI közbeni fegyelmével, ahol a fajták
gyorsaságát, kitartását/állóképességét, reflexeit, és bátorságát
nézik. A modern Gidran fajta tehetséges lovaglásban és driving-
ban (lovaskocsiknál); továbbá különösen ismertek az atlétikai
képességeikről, jól kiegyensúlyozott vérmérsékletükről és izmos
testfelépítésükről.
Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb mint 200 egyede
van.
|
Magyar Sportló, magyar melegvérű
|
|
|
A magyar sportló (vagy ahogy még ismert: magyar melegvérű) a
magyarországi Mezőhegyesi Megyei Méntelepen tenyésztették ki.
Különböző magyar lófajták válogatása (Kisbéri félvér, Gidran,
Furioso North Star és Nonius), és keresztezése során
keletkezett ez a fajta ("melegvérű sportló"), Holsteiner,
Hannoverian, és a Dutch warmblood fajták mintájára.
A méntelep képes volt olyan melegvérű lovakat tenyészteni,
amelyek képesek voltak mindenre amire a modern sportlovak:
díjlovaglás, díjugratás, eventing és combined driving.
A híresebb nemzetközi versenyzők (mint például Randi: John
Whitaker lovas) sok versenyt megnyertek már, többek között
Gottemberg-ben, Valkensward-ban, Dublin-ban, Monterrey-ben
és Párizsban is. Heritage Poker (Marcus Beerbam lovas)
megnyerte a Volvo világbajnokságot.
|
Kisbéri félvér
|
|
A Kisbéri félvér elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A fajta
ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. Meg kell említenünk
Kincsemet, a verhetetlen kancát, aki új utat nyitott a "Guinness
Book of World Records" könyvébe a töretlen 54 versenyével, és a
kisbéri ménesben látta meg a napvilágot.
A Kisbéri mén nemcsak permanens a telivérek versenyének
történetében, de ezenkívül egy félvér ló, amelyik a "világ egyik
legszebb sportlova". Alapítója a Kisbéri ménes, Magyarországon.
A méntelep 1853-ban létesült 15.000 holdon, ahol gondosan
kitervelték és figyelték a tenyésztő programot, segítve egy új típus
kibontakozását. Az új fajtában minden megtalálható, amire vágyni
lehet egy sportlóban: alkalmazkodó, atlétikus, élénk és
temperamentumos.
A szövetség tenyészcélja egy kiváló teljesítményű ló, mely
ugyanakkor gyönyörű, kitartó, eszes, kiegyensúlyozott és tökéletes
karakterű. A Kisbéri félvér lovak alkalmasak az összes lovassportra.
|
Shagya arab
 |
|
A Shagya arab, Magyarország fajtáinak egyike. Ezt a fajtát
nagy becsben tartják mind a magyarok, mind a külföldiek.
Kiváló hátasló, híres a minőségéről. Arab jellegű és a XIX.
századból származik. 2004.-ben OGY határozat értelmében
nemzeti kinccsé nyilvánítva.
Magyarországon a tenyésztési központja a Bábolna Nemzeti
Ménesbirtokon található, amit 1789-alapítottak. 1816 után a
tenyésztési előírásaik megkomolyodtak a Shagya-val szemben,
meghatározták a tenyészcélt, miszerint a kancákat csak keleti
vérű mének fedezhetik, így a fajta magas arab vérhányaddal
rendelkezik, bár 4 fajtát is meg kell említeni, amely
hozzájárult a kialakulásához: arab, spanyol, magyar, és angol
telivér.
A fajta nevét az alapító mén nevéből kapta. 1836-ban Shagya
a 160 cm-es szürke mén Szíriából érkezett bábolnára, és vele
kezdődött meg a fajta tenyésztése.
Hátaslónak kiváló, de fogatlónak, kocsilónak is alkalmas.
Találkozhatunk a fajtával díjugratásokon és díjlovaglásokon
is. Élénk vérmérsekletű, de szelíd és tanulékony.
|
Lipicai
 |
|
A Lipicai ló melegvérű és már a XVI. századtól létezik. Lipicai lovakkal a
leginkább a Bécsi Spanyoliskolában találkozhatunk. Tenyésztése nemcsak
nálunk, Magyarországon folyik, hanem máshol is, ahol saját típusok
alakultak ki a Lipicain belül. A Lipicai lovakat főként a királyi udvarnak
szánták.
A Lipicai spanyol-génhányadú ló, a tenyésztésben legnagyobb részt a
Spanyol ló volt hatással. A fajta a nevét a Lipica méneséről kapta, melyet
1580-ban hoztak létre. A fajtába került Arab génhányad is. Mindezek után
talán említésre méltó a Spanyol Lovasiskola, mely tulajdonképpen a lovairól
kapta nevét és 1572-ben alapították. Kicsit tömegesebb, mint egy átlagos
melegvérű de sokáig elél.
Nemcsak hátasként állja meg helyét, de nagyon sokszor fogják be fogatba,
ahol szintén kiválóan állja a sarat. A fejen látszik az arab hatás, bár kissé
kosfej jellegű. A nyaka izmos de rövid, a mar nem kifejezett, háta nem túl
hosszú, fara széles, végtagjai rövidek, de erősek és a pata is kemény.
Marmagassága 155-170 cm közé esik, színe leggyakrabban a szürke, de
előfordul pej és fekete színben is.
|
Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér
|
|
|
Magyar fajta, a XIX. századból ered, kialakulása az 1841-es
évekre tehető. A Mezőhegyesi félvér megnevezése arra utal,
hogy ménese Mezőhegyesen volt található. Melegvérű.
Az alapítómén Angol telivér volt mely a fajtát méretben
javította. Furioso egy pej angol telivér volt. Ugyanakkor meg
kell említenünk North Star nevű angol telivér mént is, mely
szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit. A fajta
kialakulására a Nóniusz fajta is hatással voltamellyel szoros
rokonságban áll a Furioso.
Nagyszerű hátasló, feje nemességet tükröz, nyaka nem túl
hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó
lábak erősek, fara jól izmolt. Marmagassága 170 cm körüli,
jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet.
A furioso-north star vagy mezőhegyesi félvér Magyarországon
kitenyésztett, a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat értelmében
nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta.
|
